CSEH KISVÁROS: ®atec
®atec óvárosának utcáit járva, vagy akár a város térképét tanulmányozva a helytörténet ismerete nélkül is megállapítható, hogy az egykori szabad királyi város nem úgy keletkezett, ahogy az azonos státusú cseh városok többsége – azaz, hogy a XIII. században I. Vencel, II. Přemysl Ottokár, esetleg II. Vencel elrendelte az uralkodó birtokában maradt területen új város létesítését, valamelyik német városi jog alapján, általában a birodalomból behívott tanácsnokok, városi mérnök segítségével. Ezek a városok többnyire sík vidéken, folyó mellett, szabályosnak mondható alaprajzzal, négyzet alapú főtérrel jöttek létre, mérnök által tervezett városvédelemmel, vizesárkokkal (például České Budějovice, Plzeň).
®atec hosszú fejlődés eredményeként lett 1265-ben szabad királyi város. Már a terep egyszerű szemrevételezésével megállapítható, hogy az Ohře folyó kanyarulatában több tíz méter magasságban fekvő körteformájú sziklafennsík ideális az emberi letelepedésre. A korábbi korszakok leletein felül számtalan, az itt élő szláv lucsánokhoz köthető ásatási eredmény tanúsítja, hogy mind a fennsíkon, mind a körülötte lévő síkabb területeken sokan laktak, sokféle tevékenységet folytattak. Feltűnő a fémolvasztó kemencék, fémmegmunkáló műhelyek nagy száma. Hosszú ideig élt a kutatókban az a meggyőződés, hogy itt volt a lucsánok törzsfőnöki székhelye, ma azonban a közeli Rubin hegyét tartják a vezéri központnak.
A Přemysl-fejedelmek alatt – a IX. századtól – rohamosan szűnt meg a törzsek önállósága. A lucsánok alávetése 929-ben történt meg, miután I. Henrik a lucsánok földjén át betört Csehországba, s I. (Szent) Vencel ezután ellenőrzése alá vonta területüket. A későbbi város északi felében fejedelmi udvar jött létre, faépítésű várral, templommal. A mai óvárost egy nyugat-keleti irányú természetes árok osztotta ketté, északon alakult ki az említett fejedelmi udvar, délen pedig a „podhradí” váralja, ahol a vár kiszolgáló személyzetének lakásait, műhelyeit találhattuk, de települések jöttek létre a fennsík nyugati, déli és keleti oldalán is. A XIV. századig szinte minden épület fából készült, de 1050 körül a fejedelmi várat és a mellette álló templomot kőből átépítették.
A XIII. század közepéig a fennsík kisebb, északi része várossá sűrűsödött, 1265-ben II. Přemysl Ottokártól városjogokat kapott, és ezzel nagymértékű fejlődés vette kezdetét. Lebontották és a fennsík északi csücskében immár gótikus stílusban újjáépítették a királyi várat, betömték a fennsíkot kettéosztó árkot, az egész fennsíkot városfalakkal kerítették.
Szabad királyi városnak önkormányzat és városháza dukál: a jelenlegi építésére a volt árok déli partján, az új főtér északi részén került sor, 1362-ben, eredetileg posztócsarnok céljára. 1382 óta tölti be mai szerepét.
A faépítésű várost az 1380-as években tűzvész pusztítja el, azután egyemeletes kőházakkal építik újjá, a tereket lábasházak övezték. A gótikus kőépítésű város főként a komló termesztéséből és posztógyártásból szépen gazdagodott és nagyságra is jelentőssé vált, 1410-ben már 6000 lakosa volt. Többségét csehek alkották, ezért a céhek és a városi tanács cseh nyelven tárgyalt és adminisztrált. A betelepedett német polgároknak kötelező volt a cseh nyelvet megtanulni.
®atec öntudatos polgársága bizonyára erősen egyházellenes volt. Szokatlan módon a város bírósága 1412-ben halálra ítélt három klerikust. A huszita háborúk alatt, 1419-ben önálló huszita köztársasággá alakultak, a minorita kolostort lerombolták. A Zsigmond-féle keresztes hadjáratok minden városostromát elhárították.
Az 1545-46-os Habsburg-ellenes rendi megmozdulásban a cseh érzelmű városok is részt vettek, amiért a büntetés ®atecet is elérte: királyi bírót ültettek a tanács nyakára, a város kapuit kibontották. Mindazonáltal a harmincéves háborúig a város gazdasága virágzott: a posztógyártás csökkent, de a komlótermesztés és a kereskedelem jelentősége növekedett. Már 1539-től pecsét igazolja a komló ľateci eredetét, ez időben már exportálják, 400 hektáron termelik, kedvelt a ľateci sör is.
A harmincéves háborúból városunk is sok veszteséggel jön ki. Több ostromot kell átélnie, sokan emigrálnak, sokakat kényszerítenek a város elhagyására. 1651-ben a lakosság csupán a fele az 1618-asnak. Ráadásul több tűzvész pusztította a várost, így az 1665, 1666, 1681-es években. Minthogy a lakosság többnyire a német államokból pótlódott, a város kezdett elnémetesedni. A városi jegyzőkönyveket 1707-től már németül vezették, de a lakosság német többsége csak a XIX. század elején alakul ki. Ez időben kezdik a városfalak, kapuk részleges bontását, mintegy 50 százalékát felszámolták.
A XVIII. századtól ismét fejlődik a település gazdasága. Ennek hajtóereje továbbra is a komló termesztése, szárítása, osztályozása, kereskedelme. Értők szerint a ľateci időjárás – kevés eső, mérsékelt meleg, szüret előtti ködös hajnalok – ideális a komlótermesztésre. (Kutatók állítják, hogy évezredekkel ezelőtt vadkomló termett a vidéken.) Mindezeken túl a XIX. század közepén feltalálták a sör tartósítását, így szállíthatóvá tették, ami által alaposan kibővült a fogyasztók köre, s még több komlóra volt szükség. A németül Saas-nak nevezett városban a volt vár területén még a XVIII–XIX. század fordulóján létrejött a ma is működő városi sörgyár – nyilvánvalóan itt dolgozhatott Topán Endre kedves barátunk sörfőző mester dédapja –, a régebbi sörgyárból pedig 1807-ben gimnázium lett.
Óriási lökést adott a város gazdaságának a vasúthálózathoz való csatlakozás, 1871–73 között ®atec vasúti csomóponttá vált. A vasút szerencsés módon az Ohře folyón túli szabad területre került, így oda különböző gyárak települhettek, például az 1898-ban alapított Dreher sörgyár.
A komlóval kapcsolatos cégek azonban a régi, külvárosi telephelyeiken maradtak még több évtizedig. Sokat fejlődött a komlótermesztés és –gyártás technológiája is. 1880-tól alkalmazzák a komlóföldeken a drótkonstrukciót, a középkori, padláson való szárítás helyett kamrákat alkalmaztak, a XX. század eleje óta fűtéssel, 1959 óta pedig futószalagot.
A ľateci komló a XIX. században a szó szoros értelmében világhírű lett. 1879-ben például Európán kívül exportálták Amerikába, Brazíliába, Japánba.
A csehszlovák állam megalakulása után a város tovább fejlődött, 1930-ban már 18 100 lakosa volt. 1938 őszén ®atec a Szudétavidékkel együtt a III. Birodalom része lett, a 3200 főnyi cseh lakosság 93 százaléka elköltözött. A II. világháború után 1946 októberéig viszont a németeket deportálták, helyüket repatriált csehekkel próbálták betölteni. Sokan érkeztek az ukrajnai Volhyniából, ®atec lett a székhelyük.
1960-ban lefokozták a várost: több évszázadnyi megyeközpontként való működés után járási központtá degradálódott. A következő évben óvárosát műemlék rezervációvá nyilvánították, ezáltal védetté vált, vagyis a bontásokat és új építéseket így elkerülte. ®atec külvárosai – melyek egyidősek az óvárossal – azonban elszenvedték a nagymértékű szanálásokat és a panel-lakótelepek építését. A szocialista korszak végéra a lakosság száma már meghaladta a háború előttit. 1989-ben elkezdték a megmaradt városi védművek felújítását, és azóta rohamtempóban folyik a korábban szokatlanul élettelen, lelakott város élhetővé tétele. Ennek eredményeként ®atec ma már kedvelt turista célpont, mint az a következőkből kiviláglik.
A busszal, autóval érkező látogatóknak a Kruhové náměstín érdemes kiszállniuk. Itt a közelben mindjárt egy óriási söröshordó hívja fel a figyelmet arra, hogy ®atec a komló és a sör városa. Innen észak felé haladva egyedülálló módon három egymás utáni térben gyönyörködhetünk. Elsőként a náměstí Svobody-ra (a) jutunk ki, mely a románkori település, a „váralja” centruma volt, de miután a városjogok elnyerésével a „váralja” az új város szerves részévé vált, a tér a város főtere lett. Ne tévesszen meg bennünket a tér épületeinek eklektikus kinézete: csaknem mind gótikus eredetű, tipikus középkori kereskedőház, keskeny, mély telek, a ház elején bolt, hátul raktár, lakások az emeleten.
A tér közepén a szokásos barokk Szentháromság-oszlop, a teret a városháza zárja le, melynek 47 m magas tornya látogatható. Legenda szerint, aki a távolban meg tudja pillantani Hazmburk várát, titkos vágya teljesül. A városházához közeli komlókertecske a komlóünnepségek színhelye.
Ha tovább haladunk északra, átszeljük a városháza mögött névtelen keresztutcát, mely a Május 5. térhez vezet, és amely a már említett árok betemetésével keletkezett.
A Hoątalka térről hamarosan elérjük a román–gót–barokk–neogót Mária mennybemenetele- plébániatemplom, mely után következik a harmadik, a Jan ®iľka tér, melyet északon a hajdani vár helyén épült sörgyár zár le.
Visszatérve a templomhoz, jobb kéz felől találjuk a két megmaradt városkapu egyikét, s ha ezen áthaladunk, megszemlélhetjük a város maradék védműveinek leghosszabb, szépen helyreáállított szakaszát. A falak mentén menjünk vagy 300 métert délre, ott a Libočanská kapun visszajutunk a főtérre, ahonnan a Divadelní ulicén visszakanyarodunk a városfalhoz. Itt az ún. huszita bástyában mindössze 10 koronáért mulatságos kiállításnak lehetünk részesei: a világ legrégebbi sörivója (!) sírjának rekonstrukcióját láthatjuk más egyebek mellett. 2001-ben ugyanis a főtér kövezete alatt egy sokezeréves sírt tártak fel, férfi csontvázzal, kb. félliteres cserépkorsó és egy fahordócska maradványaival! Az igaz szenzációt a sír fenekén talált agyaglapocska jelentette, melyen hét karc volt, és ezt azonnal kikiáltották a világ legrégebbi söralátétjének...
Mindez eltörpül az évezredünkben EU-s pénzből létrehozott – „A Komló és a Sör temploma” komplexum mellett, melyet a náměstí Prokopa Velikého több elhagyott ipari műemlékében alakítottak ki. Kilátótorony, komlómúzeum, a komló és a sör temploma, étterem, minisörgyár... mindez együtt.
A sörínyencek paradicsoma minden év szeptemberének első péntekén-szombatján a „®atecká dočesná”, azaz a „®ateci komlószüret” alkalmával következik el. Itt aztán minden van: nemcsak komlóünnepély, sörsátor, lacikonyha, hanem komlóverseny, négy fős csapatok sör-atlétikai versenye, sőt még a legszebb sörhas kiválasztására is sor kerül.. Ezt egyszer megnézzük!
Zachár Ottó
Látnivalók: Mária mennybemenetele-templom, Városháza, Huszita bástya, A komló és sör temploma
Szállás: Minihotel Kapitán, Nám. Svobody 119, 43801 ®atec
tel.: +420-606-806-261
http://www.travelguide.cz
Megközelíthető. Prága–Louny–Postoloprty– ®atec útvonal
|