CSEH KISVÁROS: Jaroměř – Josefov



Kisvárosunk ikerváros: első tagja az útikönyvek tanúsága szerint a legkisebb szabad királyi város volt Csehországban. A Elba kanyarulatai által meghatározott helyen kialakult – valaha fallal körülvett óvárosa alig több, mint 0, 1 négyzetkilométer, házainak száma félszáz körül mozog.
Lábas házakkal övezett banánalakú főtere hangulatos, látogatóinak többségét mégis annak köszönheti, hogy a ma már közigazgatásilag hozzátartozó közeli Josefov erődre számtalan turista kíváncsi – gyertyás lámpásaikkal bejárják a sötét kazamatákat, majd boldogan fényképezkednek a napfényen a kijárat előtt. S miután a kaszárnya stílusú Josefov igencsak komor, egyáltalán nem vendégmarasztaló, adja magát a gondolat, hogy látogassuk meg a közeli középkori Jaroměřt.
Kicsinysége ellenére fontos lehetett a városka, hiszen az itt bemutatott kőrajzon látható, 1831-ben épített lánchíd a harmadik volt Csehországban. Valóban, Jaroměř is jól példázza a hely szerepét a városok kialakulásában. A település délnyugati, az Elba kanyarjában lévő bejárata a folyó gázlójának folytatásába esik. A főtér északkeleti végén, a Szent Miklós-templom helyén már a XI. században fejedelmi erőd (hradiątě) állt, melyet – nevéből kiindulva – a XI. század első harmadában létesíthetett Jaromír fejedelem (uralkodott: 1003, 1004–1012, 1033–1034). Az erődben őrizték fogolyként 1126-ban II. Břetislav fiát (Břetislavot), aki valószínűleg beavatkozott az akkor dúló trónküzdelmekbe.
Nyilvánvaló, hogy az átkelő vonalába épített fejedelmi erőd a közeli Lengyelországba vezető utat ellenőrizte, ezen felül az átkelő és az erőd közötti rövid útszakasz kiválóan alkalmas volt vásárok tartására. Feltehető, hogy a piachelyből fejlődött ki a település, mely II. Přemysl Ottokár alatt szabad királyi városi rangot kapott. Az, hogy a várost az uralkodó alapította volna, kevésbé hihető, hiszen az Ottokár által alapított városok mind tervezett alaprajzzal , négyszögletes főtérrel épültek ki. Jaroměř főtere viszont régimódi, szabálytalan, ahogy az a régebbi, tervezés nélkül nőtt városokhoz „illik” (például: Litomyąl, Třeboň).
Jaroměř legrégebbi település-része az Elba jobb partján fekvő Prágai előváros. Erre utal, hogy a fallal körülvett belvárosnak az 1400-as évek elejéig nem volt saját temploma, a hívek az elővárosi Szűz Mária-templomot tudták igénybe venni, melynek működtetését az augusztiánusok vették át, kolostort is építettek.
1404-ben a szerzetesek megkapták az időközben várrá átépített fejedelmi erődöt, melynek helyén felépítették a ma is álló Szent Miklós-plábániatemplomot. Ezután a Szűz Mária-templom elpusztult, ma már a helyét sem ismerjük.
A huszita háborúk nagy veszteséget okoztak. 1121-ben a prágaiak foglalták el a 100 százalékig német lakosú várost. Aki nem tért át a huszita hitre, kardélre hányták, helyükre csehek költöztek be
Városunkat már 1307-ben, a közeli szabad királyi városokkal együtt (Polička, Hradec Králové, Chrudim, Vysoké Mýto) királynéi várossá nevezték ki. Ez a státus általában nem hozott az illetékes városoknak szerencsét, miután ellentétben a szabad királyi városok szabályozott és stabil működésével, a birtokba került királynék rapszodikusan kezelték az alájuk rendelt településeket. Czillei Borbála, aki 1437-ben Luxemburgi Zsigmondttól megkapta a királynéi városokat, Jaroměř-zsel vitába keveredve alaposan megnyirbálta önkormányzatukat: tetszés szerint cserélgette a tanácsosokat, bírót ültetett a nyakukra.
A jaroměři polgárság 1444-ben fellázadt úrnője ellen. Borbála büntetésül elvette a város régi pecsétjét, helyette újat adott: oroszlán, töviskoszorú közepén. Czillei 1445-ben elzálogosította Pogyebrád Györgynek a várost, mely így ideiglenesen magántulajdonná vált. 1475-ben Pogyebrád özvegye váltotta vissza a várost, mely így visszanyerte eredeti státusát.
Pogyebrád rövid birtokossága alatt a husziták által lerombolt augusztiánus prépostság helyén új várat építtetett, melyet a város később hagyott leromlani, a harmincéves háború alatt pedig teljesen eltűnt.
A kiváltságokért folytatott állandó küzdelem szempontjából a XV. század második fele és a XVI. század eleje sikeres volt. 1454-ben V. László újabb nyolcnapos vásárt engedélyezett. Jagelló Ulászló alatt a város megkapta a „mérföldes törvény” kiváltságait, azaz Jaroměř mérföldes körzetében senki sem főzhetett sört, idegen sört sem árulhatott. 1521-ben megindult a tutajozás. Miután Jaroměř volt a kezdő állomás, a városnak okozott kellemetlenségekért (forgalomnövekedés, rakterületek igénybevétele stb.) a leúsztatott famennyiség után adót szedtek.
1547-ben az első rendi ellenállás, valamint 1620 – a rendi felkelés bukása után – a városok általánosságban is büntetésben részesültek a mozgalmakban való részvételükért. Jaroměř esetében a város falvait elvették, és csak évtizedek múltán adták vissza.
Bár a Habsburgok 1526-os cseh trónra lépte óta a városok önkormányzati lehetőségei beszűkültek, kiváltságaik csökkentek, mindez fokozódott az 1618-as rendi felkelés után. (Mindez csupán következménye volt annak, hogy a Cseh Királyság fokozatosan elvesztette a Német-Római Birodalomban élvezett korábbi helyzetét, és fokozatosan egy közönséges tartomány rangjára süllyedt le.) Mindezek ellenére a városok a XVII. század második felétől megerősödtek gazdaságilag, mivel a XX. század elejéig a porosz–osztrák háborúkon kívül nem volt háborús pusztítás.
Jaroměř gazdasági fejlődése szempontjából jót is, rosszat is hozott a közelben 1780–1789 között felépített erőd-kaszárnya: Josefov. Az építés és a működtetés sok munkaalkalmat jelentett, de az erőd védelmi szempontjai miatt sok külvárosi házat le kellett bontani, mások ugyan feltételesen fennmaradhattak, háború esetén az azonnali lebontás terhével. Josefov katonai szerepe a porosz–osztrák háborúk 1866-os befejeződésével megszűnt, 1888-ban erődstátusa is. Jaroměř építési megkötöttségeit valószínűleg már az 1860-as években feloldották, mert mind a házak, mind a lakosság száma növekedésnek indult, jelenleg 12 500 lakosa van Josefovval együtt, mely 1948 óta a város része.
Mit láthatunk Jaroměřban? A már említett hangulatos lábas házas főtér északkeleti végén látogatásra érdemes a Szent Miklós-plébániatemplom, a téren álló Mária-oszlop M. Braun munkája, akinek Gyász néven emlegetett síremlékét – sokak szerint a legszebb csehországi barokk szobor – a temetőben tekinthetjük meg.
A modern építészet értékes hozadéka városunk számára Josef Gočárnak az 1910–1911-ben a Wanke cégnek épített üzletház (ma múzeum). A neves prágai építész a közeli Hradec Královéban mint városrendező dolgozott, és eközben több kiváló középületet is tervezett. Jaroměři épületénél Gočár Európában először alkalmazott függesztett üvegfüggöny-falat.

Zachár Ottó

Látnivalók: Főtér, múzeum, Josefov
Olcsóbb szálláslehetőség:
Penzion Expanze
551 01 Jaroměř, Husova 155.
tel.: +420-605-704-908
e-mail: info@penzionexpanze.cz
Megközelítés: Budapest–Brno–Svitavy–Litomyąl–Hradec Králové–Jaroměř